A Brit �s az Angol-Sz�sz kir�lys�g

A R�mai Birodalom buk�sa ut�ni v�rzivataros id�kben Eur�pa szerte, �gy a romaniz�lt Britanni�ban sz�mos kis kir�lys�g vet�lkedik egym�ssal. Art�r sem Anglia kir�lya - ugyanis az m�g nem l�tezik, csak egy kelta kir�ly Camelotb�l. Viszonylag kis ter�leten bel�l elk�peszt�en hossz� ideig tudnak h�bor�zni a britek �s az angolok. M�g m�s ter�leteken a germ�nok szinte ellen�ll�s n�lk�l �tveszik az uralmat a kelta ter�letek felett - addig Britanni�ban csak hossz� harc ut�n j�n l�tre az Angol-sz�sz kir�lys�g. Ezzel szemben m�shol a h�d�t�k elvesztik a nyelv�ket, maguk is romaniz�l�dnak, mint a kelta �slakoss�g - addig itt uralkod�v� v�lik az angol nyelv. A kelta nyelv legk�zelebb a germ�nhoz �ll - az orsz�g nagy r�sz�nek az angol lesz a nyelve - de a lakoss�g eredet�t tekintve az angol ter�letek lak�i is elangolosodott-elfranci�sodott kelt�k. A kelta nyelv a peremvid�kekre, Sk�ci�ba, Walesbe, Cornwallba, �s �rorsz�gba szorul vissza, de az angol nyelv� ter�letek lak�i sz�m�ra is saj�t �s nem idegen legenda Art�r kir�ly�. Franciaorsz�g �slak�i is kelt�k, de a gallok ellatinosodtak �s a bretonok �sei a brit szigetekr�l - Cronwallb�l telep�ltek �t. Triszt�n �s Izolda t�rt�nete is ezekben a kelta kir�lys�gokban zajlik. Az angol kult�r�ban szerencs�sen egyes�l a g�r�g-latin, a germ�n, �s kelta hagyom�ny. Art�r kir�ly - a t�rt�neti val�s�gban Excalibur A r�maiak m�g 409-ben kivonulnak Britanni�b�l, ahol kelta kir�lys�gok j�nnek l�tre. A k�l�nb�z� kelta n�pek helyet cser�lnek a sk�tok az �r szigetekr�l Sk�ci�ba h�z�dnak, hely�kre romaniz�lt britek �rkeznek az �rek �sei. Britanni�ban Art�r kir�ly - Camelot v�r�b�l pr�b�lja meg feltartoztatni az angol-sz�sz t�rzseket. Az angol �s sz�sz t�rzsek Etele t�mad�s�val egyid�ben, 450-ben �rkeztek kelet-Angli�ba, �s innen kiindulva a kelta uralmat fokozatosan Sk�ci�ba, Wales-be Cornwallba szor�tj�k vissza. Ebben a korban m�g �l az �si kelta hitvil�g is, de a kelt�k t�bbs�ge kereszt�ny, �s az angol-sz�szokn�l is most terjed el a kereszt�nys�g ehhez a korhoz, Art�r kir�ly szem�ly�hez sok legenda is kapcsol�dik - Excalibur, kerekasztal lovagjai, szent Gr�l legend�ja. Art�r kir�ly l�tez� szem�ly �s Camelot is l�tez� hely - val�sz�n�, hogy a legenda t�bbi r�sz�ben is val�s �s kital�lt esem�nyek keverednek. Id�rendben f�bb rekonstru�lhat� t�rt�n�sek: 410 Britannia hivalatos - f�ggetlens�get nyer R�m�t�l - Nincs p�nz �s er� finanszirozni a brit ter�letek v�delm�t a sk�tok, pittek, sz�szok t�mad�saival szemben. 420-30 Britanni�t piti zsarnokok korm�nyozz�k. 452- Britanni�ba feler�s�dik a sz�sz-angol beteleped�s a britek seg�ts�get k�rnek Aetiust�l. Neki kisebb gondja is nagyobb. 460-70 - Ambrosius Aurelianus ellen�rz�s al� vonja Britannia kelta ter�leteit. 465 Art�r kir�ly sz�let�se?. 466 Wippedesfleot-i csata, a sz�szok gy�znek ugyan, de az � vesztes�geik is nagyok, ez�rt egyenl�re b�k�t k�t a k�t f�l. 485-496 Art�r 12 csat�j�nak peri�dusa amely sor�n legy�zhetetlen h�rn�vre tett szert. (A legend�ban 12 lovag szerepel) 496 - Britek Ambrosius f�vez�rlete mellett a Mount Baldoni csat�ban legy�zik a sz�szokat. 550-ig b�ke lesz k�zt�k. 542 - Camlenn-i csata, Art�r kir�ly hal�la. Art�r hal�la ut�n az angol-sz�szokat m�r nem tudj�k meg�ll�tani a britek - az ellen�rz�s�k al� ker�l a mai Anglia. Art�r kir�ly - Pendragon legend�ban Pendragon legenda - t�bb v�ltozatban is ismeretes. Mindegyikben a kulcsfigura - Merlin a var�zsl�, a r�gi kelta vall�s megtestes�t�je, akit M�b kir�lyn� a gonosz t�nd�r teremt, de fell�zad ellene, a j� T�t�nd�rt�l kapott kardot - az Excaliburt, Uther Pendragonnak adja, aki a kereszt�ny vall�s h�ve. A kard seg�ts�g�vel legy�zik a pog�ny uralkod�t, de Uther nem m�lt� a feladatra, sz�vets�ges�nek feles�g�t akarja megszerezni mag�nak, ak�r egy �jszak�ra is - �s ostrom al� veszi annak a v�r�t. Merlin, hogy a v�ront�st meg�ll�tsa, var�zslattal c�lja el�r�s�hez seg�ti Uthert, vet�lyt�rsa k�p�re form�lja egy �jszak�ra - cser�be az �jszaka gy�m�lcs�t Art�rt k�ri. R�ad�sul elveszi t�le az Excaliburt, mely legy�zhetetlenn� tette. Uther �let�vel fizet b�n�rt. A m�gikus kardot, csak egy t�k�letesen tiszta l�lek birtokolhatja - ebben az esetben, ez Art�r - a b�rtor, de felel�tlen, b�n�s v�gy�t megf�kezni nem tud� Uther, var�zslat seg�ts�g�vel b�nben fogant gyermeke. Mikor 20-�ves lesz Art�r kihuzza a szikl�b�l az Excaliburt - �s a kard erej�vel �s lovagi b�tors�g�val egyes�ti a kir�lys�got. (Art�r legend�ja nem besz�l sz�szokr�l �s britekr�l.) Lovagt�rsaival megalap�tja Camelot v�r�t, amelynek k�zep�n �ll a kerekasztal, azt �lik k�r�l Art�r �s lovagt�rsai 12-en, ebben a k�rben mindenki egyenl�. Art�r f�lti birodalm�t - mi lesz vele, ha � m�r nem lesz - ez�rt a szent Gr�l keres�s�re indul. Camelot v�r�t a legkiv�l�bb lovagra Lancelot-ra hagyja. Art�rnak a kr�nik�k szerint volt Llenlleawc nev� alvez�re (Sir Lancelot). Lancelot �s Gwenhwyfar (Guinevere) Art�r feles�ge M�b var�zslat�ra "b�nbe esnek". Guinevere-t�l nem sz�letik �t�da Art�rnak, de M�b ugyan azzal a var�zslattal, amit Merlin alkalmazott f�ltestv�r�t v�ltoztatja �t Guinevere alakj�ra. Ebb�l fogan Mordred (Medraut). Az 542 - Camlenn-i csat�ban mind Art�r mind Mordred meghal. Lancelot visszaadja a T�t�nd�rnek az Excaliburt, Art�r lelke Avalon sziget�re t�vozik az �r�k�let� h�s�k sziget�re. A Camlenn-i csat�ban Art�r m�r 77-�ves, ami igen sz�p kor egy lovagkir�lynak.   A legenda �l� kapcsolatot jelent a hun-magyar �s a kelta mondak�r k�z�tt. A szk�t�kn�l kap szakr�lis jelent�s�get a kard, mind a hadvez�rl� fejedelem jelk�pe - a hunokt�l ker�l �t a jelk�p a vel�k kapcsolatba ker�lt germ�n t�rzsekhez, �s a germ�nokt�l - sz�szokt�l, az ellen�k harcol� britekhez. A pendragon legend�ban Art�r �s a t�rt�net szerpl�i m�r angolsz�sz n�ven szerpelnek. Maga Art�r nem sokkal Etele hal�la ut�n sz�letik - �gy az � mitosz�nak is elengedhetetlen kell�ke a kard, b�r � kereszt�ny, ezt m�gsem egy �gyeletes arkangyalt�l kapja - hanem pog�ny istens�gt�l, a t�t�nd�rt�l. A pendragon legenda - b�r kereszt�ny �rt�krendet dics�ri szellemis�g�ben elt�r att�l, �s az �si kelta hit, szellem term�ke.

   ITT EGY M�SIK LEGENDA

Camelotr�l, az aranyv�rosr�l sz�l� legend�k, ahol b�ke �s egyet�rt�s uralkodik, el�sz�r a k�z�pkorban ragadt�k meg az emberek k�pzelet�t, amikor h�bor�k �s j�rv�nyok puszt�tottak. Sokan szerettek volna hinni az eszm�nyi v�ros l�tez�s�ben, nem csoda h�t, hogy kutattak a hely ut�n, amelyet Camelottal lehetne azonos�tani.

Az Arthur-mondak�r mitikus birodalma 8 �vsz�zada tartja b�v�letben az embereket. E birodalom sz�ve Camelot, a soktorny� v�ros, Arthur kir�ly udvar�nak sz�khelye, ahol a lovagi eszm�nyek �s az �nfel�ldoz� szerelem szab�lyai szerint �lt lovagjaival…

A "Camelot" n�v a XII. sz�zadi francia k�lt�, Chr�tien de Troyes-t�l sz�rmazik. P�rtfog�n�je, Marie de Champagne, Aquit�niai Eleon�ra le�nya megb�z�s�b�l s a trubad�r l�ra ihlet�s�re � sz�tte Arthur legend�j�ba a lovagi szerelem t�m�j�t, amely arr�l sz�l, hogy egy h�lgy egy lovag rajong�s�nak c�lpontj�v� v�lhat, aki k�sz neki szentelni �let�t. Ez �nzetlen cselekedetekre ind�totta a lovagokat, a t�rt�netet pedig vonz�v� tette a h�lgyek sz�m�ra.

Chr�tien Camelotja elb�v�l� erd�k �s v�rak id�tlen t�j�n fekszik, ahol mindennaposak a csod�k �s var�zslatok. Innen indultak k�ldet�s�kre a lovagok, hogy bajba jutott h�lgyeket mentsenek meg, val�s�gos �s term�szetfeletti veszedelmekkel sz�lljanak szembe, �s v�g�l hazat�rjenek Camelotba. Camelot a rend�thetetlens�g jelk�pe lett egy kisz�m�thatatlan vil�gban, a civiliz�ci�t szimboliz�lta a barb�rs�ggal szemben, a z�rzavar k�zepette a rendet, a dics�s�ges m�ltat �s a ragyog� j�v�t…

Camelot t�rt�nete Arthurral kezd�dik �s v�gz�dik. Van n�mi bizony�t�k arra, hogy a legend�s kir�ly l�tez� szem�ly volt, egy V. sz�zadi brit hadvez�r, aki a r�maiak t�voz�sa ut�n a szigetre benyomul� sz�szok felett aratott gy�zelmeket. A sz�sz h�d�t�st k�vet�en a r�la sz�l� reg�k a kelta n�pk�lt�szet r�sz�v� v�ltak, �s nemzed�kr�l nemzed�kre �r�kl�dtek a kelta britek k�z�tt, akiket az angolsz�szok �si f�ldj�kr�l a sz�sz fennhat�s�gon k�v�l es� Walesbe �s Bretagne-ba szor�tottak. Nem v�letlen, hogy Camelotot a kelt�k f�ldj�n kezdt�k keresni.

Els�k�nt a XII. sz�zadi, kelta eredet� t�rt�net�r�, Geoffrey of Monmouth foglalta �ssze Arthur �lett�rt�net�t. Elbesz�l�s�ben Arthur udvar�t a d�l-walesi Caerleonba helyezte, egy r�mai er�d�tm�ny, Isca falai k�z�. Akkort�jt m�g l�that�k voltak itt egy valaha vir�gz� v�ros maradv�nyai. Caerleon az Usk foly� partj�n fekszik, amelyen a kir�lyok �s kir�lyn�k Arthur aranycs�csos palot�kkal teli v�ros�ba utazhattak.

A legendabeli Camelot legnagyobb val�sz�n�s�g szerint a somerseti South Cadbury v�r�ban "lehetett". Abban az id�ben, amikor a feltev�sek szerint Arthur �lt, itt �llt a legnagyobb ismert brit er�d, egy olyan kir�ly f�hadisz�ll�sa, aki p�ratlan sereget tudott csatasorba �ll�tani. Els�k�nt John Leland, r�gis�gb�v�r �s utaz�, VIII. Henrik udvari kr�nik�sa "azonos�totta" 1532-ben Cadburyt Camelottal.

Leland �ll�t�s�t r�g�szeti bizony�t�kok is al�t�masztj�k. Az 1960-as �vekben a Leslie Alcock r�g�sz �ltal vezetett �sat�sok felt�rt�k, hogy South Cadbury vaskori er�d�tm�ny�t az V. sz�zad v�g�n, amikor Arthur m�g igencsak akt�v lehetett, birtokba vett�k �s meger�s�tett�k a kelta britek. Az er�d�tm�nyt az i. e. I. sz�zadban �p�tett�k, i. sz. 83-ban a r�maiak bevett�k, �s �jj��p�t�s�t megel�z�en 400 �vig lakatlanul hagyt�k. Az V. sz�zadi fa�p�tm�nyeknek, t�bbek k�z�tt egy n�gysz�g alak�, 19 m hossz� teremnek az er�d k�zpontj�ban csak nyoma maradt. Lehet, hogy itt �llott egykor a Kerek Asztal ?

Egy m�sik nagy rem�ny� "ig�nyl�" Tintagel v�ra, Cornwall �szaki partvid�k�n, Arthur felt�telezett sz�let�si helye. A XII-XIII. sz�zadbeli v�r j�val k�s�bbi ann�l, semhogy Camelot lehessen. B�rmi legyen is a kapcsolat Camelot �s Tintagel k�z�tt, az �ll�t�lagos egyez�s m�ig idevonzza a turist�kat…

Arthur kir�ly t�rt�net�nek m�ig legismertebb v�ltozata Thomas Malory 1485-ben megjelent Le Morte d'Arthur (Arthur hal�la) c�m� m�ve. Malory Winchesterrel azonos�totta Camelotot, egyszer�en az�rt, mert 849-t�l 1066ig az volt a sz�sz kir�lyi sz�khely. Egy m�sik hagyom�ny szerint Arthur Britannia �szaki r�sz�n �lt, egy Dalriada (ma Argyll) nev� kir�lys�gban, utols� �tk�zete, a camlani csata helysz�ne pedig Camboglanna volt, egy r�mai er�d�tm�ny Hadrianus fala ment�n.

Arthur kir�lyr�l els�k�nt egy X. sz�zadi walesi k�ltem�ny tesz eml�t�st, de n�pszer�v� Geoffrey of Monmouth r�v�n v�lt a XIl. sz�zadban. A legend�t k�s�bb k�l�nb�z� elemekkel b�v�tett�k. Chr�tien de Troyes a lovagi szerelemmel, Robert de Borona Szent Gr�l kehellyel, �s v�g�l Thomas Malory foglalta egys�gbe a t�rt�netet. Malory Arthurja h�si hagyom�nyok k�vet�je, aki t�ler�vel szemben k�zd a kir�lyi c�m megszerz�s��rt. Az ifj�, Merlin var�zsl� neveltje, bebizony�tja, hogy � a tr�n igazi �r�k�se, kih�zza a szikf�b�l a kardot, amire senki m�s nem k�pes. Amint megszil�rd�tja birodalm�t, a T� H�lgy�t�l megkapja Excaliburt, a var�zskardot. Azt�n feles�g�l veszi Lady Guennuer�t, a hozom�ny r�szek�nt �v� lesz a Kerek Asztal, �s megalak�tja udvar�t Camelotban.

A lovagok h�siess�g�t sz�mos feladat teszi pr�b�ra, a legnagyobb a Szent Gr�l keres�se. Arthur buk�s�t v�g�l valamennyi k�z�l a legkiv�l�bb lovag, Sir Lancelot Lady Guennuera ir�nti szerelme okozza. Az egyet�rt�s megbomlik, Mordred, a kir�ly unoka�ccse k�s�rletet tesz a hatalom megszerz�s�re. Arthur �s Mordred a camlani csat�ban csapnak �ssze, ahol mindketten elpusztulnak, �s vel�k egy�tt a cameloti kir�lys�g is…

A Camelot fekv�s�vel kapcsolatos bizonytalans�g oka az, hogy ak�rcsak uralkod�ja, csup�n a mesemond�k k�pzelet�ben l�tezett. Ha m�gis feltehet� helysz�nt kellene v�lasztani, Cadbury v�ra hangzana a leghihet�bben.

De Camelot igazi var�zsa �pp abban rejlik, amit k�pvisel. Olyan hely ez, ahol egyet�rt�s uralkodik, a becs�let �s b�tors�g a legf�bb er�ny, ahol az er�s megv�di a gyeng�t. "Uram, sehol nincs ilyen v�ros, mindez csak l�tom�s" �rta r�la szomor� nosztalgi�val a k�lt�, Tennyson...