A kritikusok �s a k�zv�lem�ny egyet�rtenek abban, hogy Shakespeare m�ve, a R�me� �s J�lia minden id�k legmegkap�bb szerelmi t�rt�nete. Vajon val�ban �ltek-e a “gonosz csillagzat" alatt sz�letett szerelmesek ? Vagy az egym�ssal vet�lked� Montague �s Capulet csal�dok valami eg�szen m�snak a jelk�pei lenn�nek ?

A sz�p Verona t�rul itt el�nk / Hol k�t jeles csal�d vet�lkedett. / �s gy�l�ls�g �j csat�kon �g / �s polg�r-v�r szennyez polg�r kezet / Vad v�r�kb�l egy balj�s p�r fakadt: / Gonosz csillagzatok sz�l�ttei..."

E szavakkal kezdi William Shakespeare halhatatlan trag�di�j�t, a vil�girodalom tal�n legh�resebb szerelmesp�rj�nak mes�j�t.

Bemutat� el�ad�sa 1595-ben volt, azonnali �s els�pr� sikert aratott Londonban is. 1597-ben megjelent els� nyomtatott kiad�s�nak c�mlapj�n ez a mondat szerepelt: “Sokszor (�s nagy sikerrel) nyilv�nosan el�adatott."

A dr�ma n�pszer�s�ge az elm�lt csaknem n�gy �vsz�zad alatt egy szemernyit sem cs�kkent.

A darab els� jelenet�ben R�me�, az ifj� Montague a d�lyf�s Roz�lia ut�n epekedik, akibe - �gy k�pzeli - szerelmes.

Meghallv�n, hogy a l�ny az ellens�ges Capulet h�zban tartand� b�lba k�sz�l, R�me� �s bar�tja, Mercutio �larcot �ltenek, hogy h�vatlanul jelenjenek meg a mulats�gon. Ott R�me� megpillantja J�li�t, Capulet�k t�k�letes sz�ps�g� le�ny�t, aki m�g nincs tizenn�gy �ves.

A k�t fiatal abban a szempillant�sban egym�sba szeret, b�r R�me�nak komor el��rzete t�mad, hogy mindent els�pr� szenved�ly�b�l majd trag�dia fakad.

Amikor J�lia megtudja, hogy a kedves ismeretlen �ppen egy Montague, siratni kezdi a sors�t:

Hov� ragadt�l sz�rnyeteg szerelmem.

Hal�los ellens�gem kell szeretnem.

A b�l ut�n R�me� belopakodik Capulet�k gy�m�lcs�s�be, �s az ablakon �t kihallgatja, amint J�lia megvallja szerelm�t az �jszak�nak:

�, R�me�, m�rt vagy te R�me� ?

Tagadd meg aty�d �s dobd el neved !

S ha nem teszed: csak esk�dj kedvesemm�

S majd �n nem leszek Capulet tov�bb.

R�me� ekkor el�l�p a s�t�tb�l, �s az elb�v�lt szerelmesek megfogadj�k, hogy semmibe v�ve a csal�djaik k�z�tt d�l� �d�z ellens�gesked�st titokban �sszeh�zasodnak.

Gondolv�n, hogy e frigy majd v�get vet a Montague-ok �s a Capuletek gy�l�lk�d�s�nek, a j�hiszem�, naiv L�rinc bar�t beleegyezik, hogy m�snap �sszeadja �ket. Menyasszony s v�leg�ny nem maradhat egy�tt az esk�v� ut�n, de megbesz�lik, hogy az �jjel tal�lkoznak ann�l az ablakn�l, ahol el�sz�r fogadtak �r�k szerelmet. Boldogs�guk azonban kurta l�tre �t�ltetett, hamarosan megkezd�dik a szerencs�tlen v�letlenek sorozata.

Az esk�v�r�l hazafel� menet R�me� egy Mercutio �s J�lia harcias unokatestv�re, Thybalt k�z�tt zajl� sz�p�rbajba cs�ppen. Thybalt provok�lja, de R�me� nem akar harcolni �jdons�lt s�gor�val. Mercuti�t megd�bbenti R�me� l�tsz�lagos gy�vas�ga, �s kardot r�nt, de Thybalt hal�losan megsebes�ti.

- Pokolra mind a k�t fam�li�t ! - ki�ltja haldokolva.

R�me� bossz�t �ll bar�tja hal�l��rt, �s lesz�rja Thybaltot - a herceg ez�rt sz�m�zi Veron�b�l.

T�voz�sa el�tt R�me� J�li�val t�lti az �jszak�t, de hajnalban el kell v�lniuk. Amikor f�rje leereszkedik a k�t�lh�gcs�n, J�li�nak r�mes v�zi�ja t�mad:

Amint ott lenn �llsz, �gy n�zel re�m,

Mint egy halott a kripta m�lyir�l.

R�me� L�rinc bar�t tan�cs�ra elmegy Mantov�ba, hogy ott v�rja be, am�g k�zz�teszik a titkos esk�v�t. A bar�t m�g mindig meg van gy�z�dve arr�l, hogy ez majd v�gre b�k�t szerez a k�t �d�z ellens�g k�z�tt.

K�zben J�li�t s�rgetik a sz�lei, hogy ny�jtsa kez�t k�r�j�nek, P�risnak, a veronai herceg s�gor�nak.

J�lia L�rinc bar�tt�l k�r tan�csot, hogy ne essen a big�mia b�n�be. A bar�t altat� italt ad neki, ami negyvenk�t �r�ra tetszhalott� teszi. El fogj�k temetni, mondja a bar�t, � meg majd �rtes�ti R�me�t, aki �rte j�n, �s mag�val viszi a sz�m�zet�sbe.

A tervbe azonban hiba cs�szik, mivel R�me� nem kapja meg a bar�t level�t. Az ifj� Montague h�r�t veszi feles�ge hal�l�nak �s temet�s�nek. Titokban visszat�r Veron�ba, �s belop�dzik a Capuletek csal�di s�rboltj�ba. A menyasszony�t sirat� P�rist tal�lja J�lia ravatal�n�l, �s megv�v vele. P�ris meghal. R�me� megcs�kolja a holtnak v�lt J�lia hideg ajk�t, �s beveszi a m�rget, amit mag�val hozott. J�lia mag�hoz t�r, �s megtal�lja f�rje holttest�t. Meg�rtve, hogy mif�le j�t�kot j�tszott vel�k a v�gzet, R�me� t�r�vel sz�ven sz�rja mag�t. A trag�dia helysz�n�re siet� Montague �s Capulet csal�dnak a herceg elmarasztal� szavait kell meghallgatni: gy�l�let�k eredm�nye ez a kett�s hal�l. V�g�l a riv�lisok b�k�t k�tnek, �s megfogadj�k, aranyb�l emelnek szobrot a k�t fiatal eml�k�nek. A darab a herceg szavaival z�rul:

Mert k�nnyel jegyzi majd a kr�nika,

Hogy �lt s halt R�me� �s J�lia.

�ltek-e egy�ltal�n ?

A fiatal szerelmesek alakja oly �letteli �s elb�v�l�, t�rt�net�k olyan sz�vbe markol�, hogy a sz�nh�zi �s olvas�k�z�ns�g hajlamos elhinni, hogy a trag�dia cselekm�nye val�s�gos esem�nyeken alapul. Shakespeare it�liai kort�rsa, Girolamo della Corte meg volt gy�z�dve a t�rt�net val�dis�g�r�l, �s Verona t�rt�net�r�l sz�l� m�v�ben magabiztosan, de n�mik�pp �nk�nyesen 1303-ra tette a szerelmesp�r tragikus hal�l�nak id�pontj�t. Maga Shakespeare, de legal�bbis a kiad�ja nem hivatkozott t�rt�nelmi el�k�pekre. Az 1597-es nyomtatott kiad�s “zseni�lisan kiagyalt" trag�di�nak nevezi a darabot.

Az irodalomtud�sok r�mutatnak, hogy az eff�le balsors s�jtotta szerelmesek t�rt�nete m�r egyes �kori szerz�k m�veiben is megtal�lhat�. P�ldak�nt eml�tik a g�r�g Xenoph�n Ephesziosz i. sz. II. sz�zadb�l sz�rmaz� elbesz�l�s�t, melynek c�me Anthia �s Abrocomas. Shakespeare azonban, �gy t�nik, sokkal k�zelebbi forr�sb�l mer�tett.

A R�me� �s J�lia t�rt�net�hez nagyon hasonl�t besz�l el Massuccio Salernitano 1476-ban �rt Novellin�ja, amit �tven �vvel k�s�bb Luigi da Porto is meg�rt.

Az � nemr�g felfedezett �r�s�ban a “nemes szerelmesek"-et R�me�nak �s Giuliett�nak h�vj�k, �s Shakespeare m�v�nek minden l�nyeges mozzanat�t tartalmazza: k�t ellens�ges veronai csal�d, a Montecchiek �s a Capellettiek visz�lya kett�s �ngyilkoss�gba torkollik.

Egy m�sik olasz, Matteo Bandello 1554-ben megjelent novell�ja szabadon �tdolgozta ezt a t�rt�netet.

Az � �r�s�t Pierre Boisteau de Launay leford�totta franci�ra, �s beker�lt Francois de Belleforest Histoires Tragiques (Tragikus hist�ri�k) c�m� gy�jtem�ny�be is (1559).

A francia v�ltozatot 1562-ben Arthur Brooke Romeus and Juliet c�mmel versben, 1567-ben pedig William Paynter The Palace of Pleasure (A gy�ny�r palot�ja) c�mmel pr�z�ban angolra ford�totta.

Brooke azt �rja, hogy ugyanezt a cselekm�nyt “nemr�g l�tta sz�npadon", ez�rt a tud�sok felt�telezik, hogy Shakespeare esetleg egy m�ig elveszett darabot adapt�lt, b�r remekm�ve pontosan k�veti Brooke verses elbesz�l�s�t.

H�bor�skod� it�liai csal�dok

B�r R�me� �s J�lia alakj�t szinte bizonyosan az irodalmi k�pzelet sz�lte, a trag�dia kerete - a csal�dok h�bor�ja - val�s�gos. A Montecchi �s a Capelletti nevek (Shakespeare-n�l Montague �s Capulet) sem Da Porto lelem�nyei. Dante Allighieri eml�ti h�bor�s�gukat az 1320-ban befejezett Isteni sz�nj�t�kban, a purgat�riumi sz�n hatodik cant�j�ban:

J�jj, n�zd, kegyetlen, hogy ny�g elnyomottan a h� nemess�g: l�gy bajukra balzsam !

De az irodalomkutat�k minden eddigi f�radoz�sa kudarcot vallott, hogy b�rmif�le t�rt�nelmi utal�st tal�ljanak a val�s�gos Montecchik �s a Capellettik visz�ly�ra.

Egy Olin H. Moore nev� amerikai t�rt�n�sz saj�tos megold�st javasolt a rejt�lyre: “Az �ltal�nos �rtelmez�ssel ellent�tben a Montecchi �s a Capelletti nem csal�dnevek, hanem politikai p�rtok cs�fnevei" - �rta 1930-ban.

Moore v�lem�nye szerint e p�rtok val�sz�n�leg a k�s� k�z�pkori It�lia egym�ssal folytonosan vet�lked� k�t nagy p�rtj�nak, a guelfeknek �s a ghibellineknek a helyi frakci�i lehettek.

A guelfek neve a n�met Welf sz�b�l sz�rmazik, �k sz�vets�gi �llamot szerettek volna It�li�ban, melynek �l�n a p�pa �ll.

A ghibellinek a Hohenstaufen-dinasztia �si f�szk�r�l kapt�k nev�ket, �s a n�met-r�mai cs�sz�rt t�mogatt�k abban a t�rekv�s�ben, hogy eg�sz It�li�ra kiterjessze hatalm�t.

A XII. sz�zad k�zep�t�l eg�szen a XIII. sz�zad m�sodik fel�ig tart� �s Eur�p�t s�jt� nemzetk�zi konfliktus a k�s�bbiekben jelent�ktelen helyi civakod�ss� korcsosult.

A ghibellinek egyik csoportja a Vicenza melletti Montecchio Maggiore ut�n kapta a Montecchi nevei, ahol els� gy�l�s�ket tartott�k, �s sikeresen befoly�sa al� vonta a mintegy �tven kilom�terre nyugatra fekv� Verona guelf uralkod�j�t. Arr�l azonban nincs adat, hogy a Montecchik valaha is �ssze�tk�z�sbe ker�ltek volna a cremonai ghibellinekkel, a Capellettikkel, akik jellegzetes kis kalapjukr�l, olaszul cappellett�jukr�l kapt�k a nev�ket.

Hogyan lett a k�t helyi p�rtb�l k�t gy�l�lk�d� veronai csal�d ?

A dologban val�sz�n�leg Dante korai komment�torai hib�ztathat�k, akik a p�rtokra vonatkoz� utal�st csal�dnevekk�nt �rtelmezt�k. Luigi da Porto a legk�nyelmesebb megold�st v�lasztotta, amikor 1524-ben meg�rta R�me� �s J�lia �st�pus�nak t�rt�net�t. T�le azt�n egyenes sz�l vezet a francia �s angol �t�ltet�seken �t eg�szen William Shakespeare-ig.

A halhatatlan szerelmesek

A b�jos �szakolasz v�roska, Verona l�togat�i nem gy�trik magukat a probl�ma megold�s�val, hogy ott �lt-e val�ban R�me� �s J�lia. Legt�bbj�k egyszer�en elfogadja a mes�t, amikor bel�p a Palazzo di Capuletti kapuj�n, �s meg�ll az erk�ly el�tt, ahol Shakespeare feledhetetlen szerelmi jelenete j�tsz�dik.

A San Francesco-kolostorban elhiszik, hogy a titkos esk�v� helysz�n�n �llnak, az sem zavarja �ket, hogy karthauzi szerzetesek �ltek benne, L�rinc bar�t pedig ferences rendbeli volt. Egy olyan kertben, mint a kolostor�, L�rinc bar�t igaz�n gy�jthette a f�veket, amib�l elk�sz�tette J�lia ital�t.

A turist�k v�g�l elmorzsolnak egy k�nnyet a hom�lyos, bolthajt�sos kript�ban, ahol �ll�t�lag a szerelmeseket el�rte a hal�l.

Kit �rdekel, hogy bizony�that�-e, hogy val�ban �ltek a szerelmesek ?

Ami sz�m�t, az William Shakespeare l�ngelm�je, aki halhatatlann� tette �ket.