A h�rneves l�v�sz k�tszer c�lzott sz�mszer�j�val �s nyila mindk�tszer tal�lt. Az egyik kil�tt ny�l megmentette az �let�t, a m�sik pedig kirobbantotta a sv�jci f�ggetlens�gi h�bor�t legal�bbis �gy mes�lt�k �s hitt�k el sz�zadokon �t.

Csup�n egy gyermek �rtatlan k�rd�se �s egy apa k�z�ny�s v�lasza volt az, ami mozg�sba hozta a t�rt�nelem kerek�t: - N�zd, ap�m ! Egy kalap van az oszlop tetej�n ! - ki�ltott fel a kisfi�. Apja megvonta a v�ll�t: - Mi k�z�nk hozz� ? Gyer�nk tov�bb !

A jelenet a Sv�jc sz�v�t alkot� h�rom erdei kanton egyik�ben, az Uriban lev� Altdorf piac�n j�tsz�dott le.

Az 1300-as �vek elej�n j�runk, Uri, Schwyz �s Unterwalden nemr�g k�t�ttek sz�vets�get, hogy ellent�teiket ett�l fogva ne h�bor�, hanem v�lasztott b�r�k d�nt�se alapj�n rendezz�k, a k�ls� ellens�gek ellen pedig �sszefogjanak. A kantonokat m�r �vsz�zadok �ta a t�voli n�met-r�mai cs�sz�rok korm�nyozz�k, de a szinte megk�zel�thetetlen v�lgyekben robotol� konok parasztok a f�ggetlens�gr�l �lmodoznak.

Tell Vilmos is a szabads�g szerelmese. � az, aki ezen a napon megvet�en sz�l a kalapr�l, amely Hermann Gessler, a B�csb�l k�ld�tt sv�jci zsarnok helytart� parancs�ra d�szeleg az oszlopon. Gessler elrendelte, hogy t�voll�t�ben a kalap k�pviselje hatalm�t, teh�t ez�rt minden arra j�r�nak k�sz�ntenie kell. Tiszteletlens�g�nek tan�ja, egy Friesshart nev� zsoldos aki Tell mell�nek szegezi a d�rd�j�t:

- �llj ! A cs�sz�r nev�ben parancsolom !

B�rt�n fenyegeti, Tell habozva meg�ll. Fia, Walter seg�ts�g�rt szalad, �s hamarosan egy nagyobb csapat paraszttal t�r vissza, akik osztj�k apja felh�borod�s�t a helytart� gyal�zatos rendelete miatt. Friesshart �s Tell vit�ja m�r-m�r vereked�ss� fajul, amikor egy lovas �rkezik a helysz�nre. Ki�lt�s harsan:

- Utat a korm�nyz�nak !

Gesslert feld�h�ti Friesshart jelent�se. Hallott m�r Tellr�l, a h�res �j�szr�l, akinek k�pess�geivel Walter �gy k�rkedik:

- Az �n ap�m sz�z l�p�sr�l lel�vi az alm�t a f�r�l !

Kegyetlen mosolyra h�z�dik a zsarnok ajka. A kalappal szembeni tiszteletlens�g b�ntet�s��l megparancsolja, hogy Tell mutassa be a tud�s�t, csak �ppen nem egy f�r�l, hanem Walter feje b�bj�r�l kell az alm�t lel�nie. A sokas�gra d�bbent csend telepszik. Tell kegyelem�rt k�ny�r�g, de Gessler hajthatatlan.

- L�j, vagy meghalsz, te is meg a fiad is ! - mennyd�rgi.

Tell lassank�nt visszanyeri l�lekjelenl�t�t �s felk�sz�l a sz�rny� isten�t�letre. Walter, apja ir�nti t�k�letes bizalm�ban visszautas�tja, hogy bek�ss�k a szem�t. Tell hosszan c�loz, azt�n m�gis leereszti a sz�mszer�jat, tegz�b�l el�vesz egy m�sodik ny�lvessz�t �s �v�be t�zi. Ezut�n v�grehajtja az iszonyatos feladatot: nyila �ppen kett�has�tja az alm�t Walter fej�n. Walter odarohan az apj�hoz, aki f�lkapja �s gy�ng�den mag�hoz �leli. Gessler gratul�l a mesterl�v�sznek �s megk�rdezi, mi�rt k�sz�tette ki a m�sodik ny�lvessz�t. Tell v�lasza igazolja a helytart� gyan�j�t:

- Ha az els� nyilam kedves gyermekemet tal�lta volna el, a m�sodikat neked sz�ntam, helytart�, �s hidd el, nem hib�ztam volna !

Kirobban a felkel�s

Pimaszs�g��rt a korm�nyz� lefogatja Tell Vilmost. - Elvitetlek innen, mostant�l r�cs m�g� ker�lsz, se napsugarat, se holdf�nyt nem l�tsz t�bb� ! - ord�tja. - �s akkor nyugodtan alhatom, nem kell f�lnem a nyilaidt�l.

�m amikor a rabot cs�nakon sz�ll�tj�k a Luzerni-tavon, tombol� vihar korb�csolja �rv�nyl� pokoll� a t� viz�t. Az evez�s�k tudj�k, hogy Tell messze f�ld�n h�res cs�nakkorm�nyos, �s k�rlelni kezdik Gesslert, oldoztassa fel a rab k�teleit, hadd vegye �t a korm�nyrudat, k�l�nben mindannyian odavesznek. Tell mesteri m�don megmenti a cs�nakot, de amint el�rik a partot, felugrik egy kisz�gell� szikl�ra �s kereket old.

Tell, imm�r sz�kev�nyk�nt, bossz�t forral, �s megesk�szik, hogy v�get vet a helytart� szesz�lyes �s kegyetlen uralm�nak. Ismeri az utat Gessler v�ra fel�, �s lesbe �ll a s�r�ben, ahonnan bel�tja a mered�lyek k�z� szorul� erdei utat.

- M�sk�pp nem mehet K�ssnacht fel�, csak ezen a v�lgyszoroson �t - d�nny�gi mag�ban. - Itt fogom megtenni.

Tell nyila ez�ttal is c�lba tal�l, Gessler a f�ldre zuhan. Hal�la el�tt csak annyi ideje marad, hogy elh�r�gje gyilkosa nev�t. - Ismered az �j�szt, ne is kutass m�s ut�n - kurjantja le Tell a szikla tetej�r�l. - Szabadok a tany�k, nem kell f�lnie az �rtatlannak, nem sanyargathatod m�r t�bb� az orsz�got. - Ez a kil�tt ny�l adta meg a jelt a sv�jci f�ggetlens�gi h�bor�k kezdet�re.

Sz�ndarab vagy t�rt�nelem ?

A fi� fej�r�l lel�tt alma, a rab sz�k�se a viharos tavon, a zsarnok meggyilkol�sa - ezek az esem�nyek Friedrich von Schiller verses dr�m�ja, a Tell Vilmos cselekm�ny�nek f� mozzanatai. A darabot 1804-ben, a megjelen�tett esem�nyek felt�telezett id�pontja ut�n mintegy �tsz�z esztend�vel mutatt�k be.

A t�rt�netet azonban nem Schiller agyalta ki a n�z�k borzongat�s�ra, hanem az 1400-as �vekb�l fennmaradt elbesz�l�sekre t�maszkodott, amelyek val�sz�n�leg m�g r�gebbi sz�beli hagyom�ny lejegyz�sei.

Tell Vilmos els� eml�t�se nyomtat�sban egy 1477-ben kiadott ballada, Az �llamsz�vets�g t�rt�net�nek �neke. A sv�jci szabads�g �s egys�g XIV. sz�zadi l�trej�tt�t dics��t� huszonkilenc versszakb�l n�gy foglalkozik az �j�sz t�rt�net�vel, akit arra k�nyszer�tenek, hogy a fia fej�re helyezett alm�ra nyilazzon. Gessler nev� helytart�r�l, oszlop tetej�re tett kalapr�l, Tell sz�k�s�r�l �s a k�ssnachti gyilkoss�gr�l sz� sem esik. Ezek a r�szletek egy m�sik, k�r�lbel�l ugyanakkor megjelent m�ben t�nnek fel.

Valamikor 1467 �s 1474 k�z�tt az Unterwalden kantonbeli Sarnen n�vtelen jegyz�je k�zreadta a pergamenbor�t�ja ut�n Feh�r K�nyvnek nevezett gy�jtem�nyt, amely addig nyilv�nval�an sz�jr�l sz�jra terjed� t�rt�nelmi hist�ri�kat tartalmazott. A t�rt�net itt tal�lhat� verzi�j�ban el�fordul Gessler neve, b�r csak tiszttart�k�nt.

� az, aki tiszteletet k�vetel kalapja ir�nt, r�k�nyszer�t egy �j�szt, hogy a fia fej�re tett alm�ra nyilazzon, ami�rt megtagadta a h�dolatot, � tart�ztatja le a fenyeget�en kik�sz�tett m�sodik ny�lvessz� miatt, �s a sz�kev�ny �t gyilkolja meg. A mesterl�v�sznek azonban, akit itt nem Tellnek, hanem Thallnak h�vnak, semmi k�ze a Sv�jc f�ggetlens�g�t kiv�v� felkel�shez.

Hossz� irodalmi trad�ci�

Sv�jc korai t�rt�nelm�nek egyik vezet� tud�sa feltette a k�rd�st, hogyan jutott a Thall vagy Tell nev� h�s ilyen kimagasl� szerephez k�t olyan m�ben is, amelyek a sv�jci felkel�s ut�n t�bb mint m�sf�l �vsz�zaddal jelentek meg. A felkel�s r�gebbi kr�nik�sai nem is eml�tenek ilyen nev� h�st. A v�lasz Sv�jc hat�rain k�v�l keresend�, sugallja.

A k�z�pkorban az isten�t�let a b�n�ss�g vagy �rtatlans�g bizony�t�s�nak Eur�pa-szerte elfogadott m�dja volt. Aki b�n�s, belepusztul, aki �rtatlan, t�l�li a pr�b�t. Az Isten akarja, hogy �gy t�rt�nj�k, az ember pedig nyugodj�k bele Isten akarat�ba. Az �j�sz, akit arra �t�lnek, hogy a saj�t fia fej�re tett alm�ra nyilazzon, megjelenik sz�mos eur�pai orsz�g, �gy N�metorsz�g, D�nia, Norv�gia �s Izland sz�jhagyom�ny�ban. William of Cloudesly r�gi angol ballad�ja figyelemre m�lt� hasonl�s�got mutat az 1477-es Az �llamsz�vets�g t�rt�net�nek �nek�vel:

Van egyfiam, h�tesztend�s

A sz�vem kincse �.

Egy kar�hoz kik�t�m,

Ott hagyom a c�l�p�n.

Fej�re egy alm�t teszek,

Sz�zh�sz l�p�s messze megyek,

S egy j� vessz�vel �n magam

Az alm�t kett�has�tom.

Cloudesly kir�lya, ak�rcsak a helytart� Tell t�rt�net�ben, att�l f�l, hogy a mesterl�v�sz egyszer majd ellene ford�tja nyil�t.

Az a m� azonban, amellyel a sv�jci Tell Vilmos t�rt�nete a legnagyobb hasonl�s�got mutatja, a Gesta Danorum, egy XII. sz�zadi d�n kr�nika, amelyet Saxo Grammaticus �ll�tott �ssze. Ennek h�se, Toko vagy Tiki, egy iv�szaton �j�sztudom�ny�val k�rkedik, ez�rt K�kfog� Harald, a kegyetlen kir�ly azzal b�nteti, hogy a fia fej�re tett alm�n kell bizony�tania k�pess�geit.

Ak�rcsak Tell, � is f�lretesz egy m�sodik ny�lvessz�t, amelyet a zsarnoknak sz�n, ha elhib�zn� az els� l�v�st. A pr�ba ut�n kit�r� l�zad�s sor�n az �j�sz lesbe �ll az erd�ben, �s meggyilkolja a kir�lyt. Ak�rki is �rta meg el�sz�r Tell t�rt�net�t, nyilv�n ismerte �s modell�l haszn�lta Toko alakj�t a kegyetlen elnyom�val szemben �ll� sv�jci mesterl�v�sz t�rt�net�hez.

Szertefoszlik a legenda

Tell Vilmos t�rt�nete m�r a XVI. sz�zad sor�n gyanakv�st keltett. Sankt Gallen kanton egyik kr�nik�sa megjegyezte, hogy a h�rom erdei kanton “furcsa t�rt�neteket terjeszt �si volt�t �s eredet�t illet�en... Gyan�tom, hogy ezeknek j� r�sze mese, n�melyiket egyenesen lehetetlen �sszeegyeztetni a val�s�ggal". Tell t�rt�net�t Francois Guilliman felvette De Rebus Helvetiorum c�m� t�rt�neti munk�j�ba, s�t n�h�ny r�szlettel maga is megtoldotta. Egy bar�tj�hoz �rt level�ben azonban meglep� vallom�st tett: �rett megfontol�s ut�n arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy kiagyalt t�rt�netr�l van sz�, amelyet az osztr�kok elleni gy�l�let sz�t�s�ra tal�ltak ki.

1700-ban egy sv�jci lelk�sz pamfletet adott ki, amelyben �sszekapcsolta Tell Vilmos �s a d�n mondai h�s alakj�t, Uri kanton hat�s�gai nyilv�nos el�get�sre �t�lt�k a szents�gt�r� m�vet. Tell v�delm�ben c�folatot jelentetett meg egy luzerni �r�, a kor k�t neves t�rt�n�sze pedig hagyom�nytiszteletre sz�l�t� felh�v�st tett k�zz� - b�r egyik�k mag�nemberk�nt hangot adott a n�pszer� mese hiteless�g�vel kapcsolatos fenntart�sainak. Dr�m�j�r�l sz�lva Schiller is az �r�i szabads�gra hivatkozott, amikor Tell Vilmost tette a sv�jci f�ggetlens�gi harc k�zponti alakj�v�. A v�gs� csap�st Joseph Eutych Kopp t�rt�n�sz 1835 �s 1853 k�z�tt publik�lt h�rom tudom�nyos dolgozata m�rte a Tell-mond�ra. A h�rom erdei kanton lev�lt�rainak alapos tanulm�nyoz�sa sor�n arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy Tell Vilmos soha nem is �lt.

A k�zv�lem�ny felh�rd�lt: mi lenne, ha egy amerikai t�rt�n�sz megpr�b�ln� bebizony�tani, hogy George Washington kital�lt alak ? A legt�bb sv�jci id�vel m�gis elfogadta a t�nyt, hogy semmif�le Tell Vilmos nem l�tezett, �s Sv�jc nem egy legend�s h�snek k�sz�nheti f�ggetlens�g�t. Az orsz�g legn�pszer�bb m�tosz�nak sajn�latos m�don nem volt val�s�gos alapja.

Sv�jc kialakul�sa

B�r Sv�jcnak nincs emberfeletti h�se, f�ggetlens�g�rt val� k�zdelme nem n�lk�l�zi a dr�mai elemeket. Uri, Schwyz �s Unterwalden 1291-ben megk�t�tt szerz�d�se nem a f�ggetlens�g kinyilv�n�t�sa volt, b�r a h�rom erdei kanton igencsak nehezen korm�nyozhat� zuga volt a N�met-r�mai Cs�sz�rs�gnak. K�l�n�sen azt vett�k zokon, hogy ter�let�ket a Habsburg-uralkod�h�z a saj�t csal�di birtok�nak tekintette.

1314 elej�n Habsburg Lip�t herceg megsz�llta a kantonokat. Szil�rdan elhat�rozta, hogy helyre�ll�tja csal�dja uralm�t a rebellis hegylak�k f�l�tt. Schwyz l�nyegesen kisebb gyalogos hadereje, �rib�l val� sz�vets�gesekkel egyes�lve egy hegyi h�g�n csapd�ba csalta az osztr�kokat. A sv�jciak hatalmas szikladarabokat g�rgettek le r�juk, �s 1315. november 15-�n a morgarteni csat�ban megsemmis�t� veres�get m�rtek a betolakod�kra. Az �llamsz�vets�get annak elismer�sek�ppen nevezik n�met�l Schweiznek, franci�ul Suisse-nek, olaszul Svizzer�nak, angolul pedig Switzerlandnek, hogy Schwyz kanton milyen kimagasl� szerepet j�tszott a morgarteni diadalban.

A gy�zelem ut�n m�s k�rnyez� tartom�nyok is csatlakoztak a h�rom kanton sz�vets�g�hez, m�g v�g�l 1353-ra nyolc tagb�l �llt a sz�vets�g, k�zt�k Luzern, Z�rich �s Bern v�rosa. A Habsburgok �jra k�zbel�ptek, rem�lve, hogy megt�rik a sv�jci f�ggetlens�g diadal�t, de k�t d�nt� �tk�zetben megint veres�get szenvedtek.

V�g�l azut�n 1394-ben az osztr�kok h�sz �vre sz�l� fegyversz�netet k�t�ttek az �llamsz�vets�ggel, amivel m�r gyakorlatilag is elismert�k Sv�jc f�ggetlens�g�t.

A halhatatlan Tell

A sv�jciaknak, mint minden n�pnek, sz�ks�g�k van h�s�kre, s a legend�s Tell Vilmost sz�mos eml�khely id�zi orsz�gszerte. A l�togat�k megtekinthetik a meredek sziklaszirtet a Luzerni-t� partj�n, ahol a h�s sz�k�sekor partra ugrott, a K�ssnachtba vezet� d�l�utat, ahol meg�lte Gesslert, �s term�szetesen a nevezetes altdorfi piacteret, ahol lel�tte az alm�t Walter fej�r�l. 1509-ben, k�t �s f�l �vsz�zaddal az �ll�t�lagos isten�t�let ut�n egy h�rsfa �llt az altdorfi v�s�rt�ren. A hagyom�ny szerint ennek �gai alatt �llva n�zett Walter farkasszemet apja sz�mszer�j�val. Val�j�ban azt a helyet jel�lte, ahol a b�r�i vizsg�latokat lefolytatt�k. Fennmaradtak jogi dokumentumok az al�bbi keltez�ssel: “Kelt az altdorfi h�rsfa alatt." Amikor a fa kisz�radt �s kiv�gt�k, a hely�n sz�k�kutat �ll�tottak. Ami az oszlopra tett kalapot illeti, �gy t�nik, ez a mozzanat csak az isten�t�let sv�jci verzi�j�ban fordul el�. Minthogy sz�mos sv�jci csal�d c�mer�ben is szerepel kalap, egy mai t�rt�n�sz �gy v�li, ez tal�n a hatalom jelk�pe lehetett.

Az oszlopra helyezett kalap esetleg nem egy ostoba zsarnok szesz�lye lehetett csup�n, hanem megszokott �s term�szetes m�dja annak, hogy valamely tiszts�gvisel� (p�ld�ul a polg�rmester) jelezze r�szv�tel�t egy nyilv�nos gy�l�sen.