�szak-�rorsz�g egy t�voli partfoka a vil�gon tal�n a legl�tv�nyosabban szeml�lteti, mi t�rt�nik, ha a vulk�ni kr�terb�l ki�ml� l�vafolyam fokozatosan h�l le, t�bb t�zezer hatsz�glet� bazalthas�b �ll egym�s mellett m�hsejtszer�en… Egyik magasabb, m�sik alacsonyabb, s e p�ratlan l�pcs�sor eg�szen a tengerig vezet…

A legenda szerint egykor az �r �ri�s, Finn MacCool utat �p�tett mag�nak tengerparti, antrimi otthon�t�l az atlanti vizeken �t esk�dt ellens�ge, a sk�t Finn Gall, Hebrid�kon fekv� er�dj�ig. Sz�z�val szedte �ssze a hossz� k�c�l�p�ket, sorj�ban leverte �ket a tengerfen�kbe, azt�n hazat�rt, hogy kipihenje mag�t, miel�tt t�mad�sra indul Finn Gall ellen. De a ravasz sk�t �ri�s megel�zte, maga ment �t sziget�r�l, Staff�r�l �rorsz�gba. MacCool feles�g�nek azonban siker�lt elhitetnie vele, hogy az alv� �ri�s csak a kisfia. Finn Gall megrettent, (mekkora lehet akkor az apa…?) Ez�rt azt�n ijedt�ben elmenek�lt. Amikor ki�rt a tengerre, felszaggatta maga m�g�tt az utat, hogy senki se j�rhasson t�bb� rajta…

B�r ma m�r ismerj�k a Giant's Causeway (�ri�s �tja) kialakul�s�nak tudom�nyos magyar�zat�t, �rthet�, hogy l�trej�tt�t legenda �vezi. Csup�n m�retei is azt sugallj�k, hogy emberfeletti k�z m�ve. A magasb�l val�ban olyb� t�nik, mintha a tengerpart ment�n 280 m hosszan kik�vezett �t h�z�dna, amely �szak fel� 150 m-re beny�lik az Atlanti-�ce�nba.

A has�bok �ltal�ban 6 m magasak, �m helyenk�nt ennek t�bb mint k�tszeres�t is el�rik. Szerkezete is leny�g�z�, mintegy 40 ezer bazaltoszlopb�l �ll, amelyek mind szab�lyos soksz�g alap�ak, t�bbs�g�kben hatsz�glet�ek. Olyan pontosan illeszkednek egym�shoz, hogy egy peng�t is neh�z lenne k�z�j�k cs�sztatni…

Staffa sziget�t pedig, MacCool �tj�nak t�ls� v�g�n, 120 km-rel od�bb, 40 m magas, meredek sziklafal �leli k�r�l, amely ugyanolyan f�gg�leges bazaltoszlopokb�l �ll, mint maga az �ri�s �tja.

Fingal barlangja, amelyet Sir Joseph Banks angol term�szettud�s nevezett el F�nn Gallr�l, k�r�lbel�l 60 m m�lyen ny�lik a sziget belsej�be. A barlang padozat�t, falait �s mennyezet�t is fekete bazaltoszlopok alkotj�k. A Giant's Causeway oszlopai h�rom term�szetes k�pz�dm�nyt form�lnak, amelyeket Nagy, K�z�ps�, illetve Kis �tnak (Little Causeway) h�vnak. Ezeknek egy-egy alakzata k�pzelet sz�lte nevet is kapott, ilyen a Var�zssz�k, a Legyez�, a K�m�nyfejek, illetve tal�l� nev�vel az �ri�s orgon�ja, amely 22 m magasan, orgonas�pok m�dj�ra tornyosul a talaj f�l�.

Az �ri�s �tj�t Derry egyik p�sp�ke fedezte fel 1692-ben, �s b�r n�h�nyan elj�ttek ide az 1700-as �vek folyam�n, a sz�zad v�g�ig t�nyeg�ben nem foglalkoztak vele. Ekkor egy sor pontos rajz �s festm�ny k�sz�lt r�la, amelyet Frederick Hervey, Derry p�sp�ke rendelt meg a Dublin T�rsas�gt�l, illetve a Brit Kir�lyi T�rsas�gt�l, �s amely azonnal felkeltette a tudom�nyos �let �s az eg�sz vil�g �rdekl�d�s�t e furcsa sziklacsoport ir�nt. A XIX. sz�zad k�zepe t�j�n William Thackeray angol reg�ny�r� is ell�togatott ide, aki azt �rta ezekr�l a szikl�kr�l, hogy olyanok, mintha "egy r�ges-r�gi, mesebeli kir�lykisasszonyt �rizne ott id�tlen id�k �ta a s�rk�ny"…

De hagyjuk a legend�kat. Az �ri�s �tj�nak keletkez�s�r�l k�l�nb�z� elm�letek l�ttak napvil�got. Volt olyan v�lem�ny, hogy megk�vesedett bambuszerd�, m�sok a tengerv�zb�l kicsap�d� �sv�nyokkal magyar�zt�k. Ma m�r a geol�gusok egyet�rtenek abban, hogy ezek az alakzatok vulk�ni eredet�ek. Mintegy 50 milli� �vvel ezel�tt az �r-sziget �s a mai Sk�cia nyugati partvid�k�nek jelent�s r�sze akt�v vulk�ni ter�let volt. Az �jra �s �jra meghasad� f�ldk�reg ny�l�sain �t a l�va t�bb mint 180 m vastags�gban �ml�tt sz�t a vid�ken, majd kih�lt �s megszil�rdult. Az ism�tl�d� vulk�ni kit�r�sek nyom�n minden alkalommal �jabb l�vafolyam bor�totta be a r�git. Amikor az olvadt l�va m�r s�k, megszil�rdult bazaltr�teget ter�t be, igen lassan �s egyenletesen h�l ki, illetve h�z�dik �ssze. A l�va vegyi �sszet�tele miatt a h�l� r�tegben keletkez� nyom�s egyenl� er�vel hat a k�z�ppont k�r�l, �s szab�lyos, �ltal�ban hatsz�g� alakban h�zza sz�t a l�v�t. Ha egy ilyen minta ak�r csak egy ponton kialakul, a hatsz�g az eg�sz r�tegben, minden�tt ism�tl�dni fog. Ahogy a h�l�s el�ri mag�t a bazalttakar�t, kialakul a hatsz�g alap� oszlopok eg�sz sora.

Legel�sz�r a legfels� r�teg h�lt ki, amelyben a k�zet �sszeh�z�dott, majd szab�lyos has�bokra repedt sz�t, ak�rcsak a kisz�radt foly�meder iszapja. Ahogy a l�va tov�bb h�lt �s zsugorodott, a felsz�ni hasad�sok egyre m�lyebbre hatoltak a l�vat�megben, �gyhogy a k�zet f�gg�leges has�bokra t�redezett. Az �vezredek sor�n a tenger ereje egyre puszt�totta a kem�ny bazaltoszlopokat, s ez�rt nem egyforma magasak. Sz�n�k is elt�r�, att�l f�gg�en, milyen gyors volt a kih�l�s. Ahogy h�m�rs�klete cs�kkent, a k�zet oxid�l�dott, �s ez�ltal a sz�ne v�r�sb�l el�bb barn�ra, majd sz�rk�re v�ltozott, v�g�l fekete lett.

Az �ri�s �tja m�v�szek �s �r�k nemzed�keit ihlette meg, a leg�kessz�l�bbak tal�n a m�lt sz�zad eleji romantikusok voltak. Egyik kiemelked� k�pvisel�j�k megfogalmaz�sa szerint "a Term�szet olt�ra �s temploma ... olyan ar�nnyal, pomp�val �s mer�szs�ggel megalkotva, melyre csak a Term�szet k�pes". �m a legtal�l�bb meg�llap�t�s m�gis a felfedez�t�l �s term�szetkutat�t�l, Sir Joseph Bankst�l sz�rmazik: "Mik emellett a sz�kesegyh�zak �s palot�k, amelyeket az ember �p�tett…? Makettek, j�t�kszerek csup�n…"