"Az �r pedig al�sz�lla, hogy l�ssa a v�rost �s a tornyot...", �s felm�rve, hogy m�g az emberek egy nyelven besz�lnek, nem adj�k fel, amit elgondoltak, a nyelvek �sszezavar�s�val s�jtott le r�juk, hogy ne �rthess�k meg egym�st, �s "elsz�leszt� �ket az eg�sz f�ldnek sz�n�re"…

Ez a k�l�n�s t�rt�net k�t teljesen k�l�n�ll� m�toszt �tv�z. Az egyik arr�l sz�mol be, hogyan �p�tett az ember �gig �r� tornyot, hogy az istenek lak�hely�t ostromolja, �s mik�nt b�nh�d�tt elbizakodotts�g��rt. A m�sik legenda a nyelvek sokf�les�g�re ad magyar�zatot. Hogy e k�t hagyom�ny �sszekapcsol�dhatott, annak a B�bel n�v lehet az oka, amely a babiloni B�b-ili, azaz Isten kapuja kifejez�sb�l ered. �m h�ber�l halai �sszezavarod�st jelent. �s hogy mi�rt �ppen a babiloni zikkur�t lett a kiv�lasztott a Mezopot�mi�ban (Sine�r f�ldj�n) tal�lhat�k k�z�l, arra a magyar�zatot a Teremt�s k�nyv�ben tal�ljuk meg. A zsid�k a Kr. e. 597-ben kezd�d� babiloni fogs�gban �rt�k le a t�rt�netet.

Babilon felvir�gz�sa

Bagdadt�l d�lre, a mai Hilla szomsz�ds�g�ban, az Eufr�tesz foly� k�z�ps� szakasz�n elter�l� Babilon v�rosa m�r azel�tt nagy m�ltra tekintett vissza, m�g miel�tt a zsid�k Sionra eml�kezve vizein�l letelepedtek. A legels� utal�s a v�rosra a Kr. e. 3. �vezredb�l sz�rmazik. K�s�bb Babilont a nyugatr�l �rkez� s�mi t�rzsek tett�k naggy�, s f�v�rosukk� nyilv�n�tott�k.

Ezen �j s�mi dinasztia hatodik kir�lya, Hammur�pi (Kr. e. 1792-1750) �p�ttette az els� zikkur�tot. Hammur�pi eg�sz Mezopot�mi�t ellen�rz�se al� vonta, s uralkod�sa alatt Babilon �ri�si kultur�lis fejl�d�snek indult. Felvir�gzott az irodalom, a matematika, a csillag�szat �s az asztrol�gia, ak�rcsak a jogtudom�ny. Sz�z�ban tal�ltak egy fekete dioritszt�l�t, amelyet Kr. e. 1600-ban hoztak magukkal Babilonb�l a h�d�t� el�miak. Ez az oszlop ma P�rizsban, a Louvre-ban tal�lhat�. Hammur�pi uralkod�sa kezdet�n ezen az oszlopon tette k�zz� t�rv�nyeit. Ez ihlette a zsid�k megtorl�sra vonatkoz� h�res elv�t, szemet szem�rt, fogat fog�rt.

A Robert Koldewey �p�t�sz vezette n�met exped�ci� 1899 �s 1917 k�z�tt v�gzett �sat�sokat Babilonban. Hogy eligazodhassanak a maradv�nyokat elfed� f�ldhalmok k�z�tt, sz�mos �kori besz�mol�t haszn�ltak fel �tmutat�ul.

Mindenekel�tt a Kr. e. 460 k�r�l Babilonban j�rt H�rodotosz g�r�g t�rt�net�r�, valamint Kt�sziasz, II. Artaxerx�sz perzsa kir�ly orvos�nak feljegyz�seit.

"Az ismert vil�g minden m�s v�ros�n�l f�nyesebb" mondotta H�rodotosz. A Biblia lejegyz�i sz�m�ra f�ny�z�se �s dekadenci�ja miatt neve egyet jelentett a b�nnel. �m a H�rodotosz �ltal le�rt Babilon, melynek romjait ma is l�thatjuk, nem Hammur�pi v�rosa volt. A kir�ly Kr. e. 1750-ben bek�vetkezett hal�la ut�n ugyanis Babilon hanyatl�snak indult, �s m�g ezer �ven �t sorvadozott hol egyik, hol m�sik hatalom, nevezetesen a hettit�k �s az assz�rok elnyom�sa alatt. K�s�bb, Kr. e. 604-ben �j babiloni birodalom j�tt l�tre. E birodalom m�sodik kir�lya, Nab�-kudurri-uszur (Nabukodonozor) tette Babilont az �kori vil�g legpomp�zatosabb v�ros�v�.

Az �g �s F�ld tal�lkoz�s�nak h�za

Az �kori m�reteket tekintve Nabukodonozor v�rosa hihetetlen�l nagy volt, 2,6 km2-nyi alapter�let�t az Eufr�tesz szelte kett�. Legf�bb csod�j�nak H�rodotosz a v�rosfalakat tartotta, melyek olyan sz�lesek voltak, hogy k�t n�gylovas szek�r f�rt el egym�s mellett. A Koldewey �ltal felt�rt falakra illett ez a le�r�s. Az �sat�sok sor�n felsz�nre ker�lt egy feh�r m�szk�, valamint v�r�s breccsa-lapokkal burkolt, 19 m sz�les sug�r�t is, melyet K�rmeneti �tnak neveztek. Az �t mindk�t oldal�n h�z�d�, k�k ker�mi�val bor�tott falat 60 relief d�sz�ti, mindegyik az oroszl�nt, Ist�r istenn� jelk�p�t �br�zolja.

A K�rmeneti �t az Ist�r kapun kereszt�l a babiloni f�isten, Marduk templom�hoz vezetett.

A Nabukodonozor �ltal �jj��p�tett templom egyik hatalmas csarnok�nak fal�t teljes eg�sz�ben arany bor�totta. A templom mellett emelkedett a nyolc-kilenc emeletesre �p�tett, hozz�vet�legesen 100 m magas, monument�lis zikkur�t. A m�sodik szintre h�rom l�pcs�sor vezetett, a tov�bbi szintekre pedig felj�r�kon lehetett feljutni, H�rodotosz besz�mol�ja szerint a tetej�n egy szent�ly �llt, amelyben csup�n egy sz�les kanap� s mellette egy aranyasztalka volt. "A k�ldeusok szerint - b�r �n nem hiszek nekik - maga az isten szokott ell�togatni a szent�lybe, hogy a kanap�n megpihenjen..."

H�rodotosz tal�n arra utalt, hogy ezen a helyen zajlott a v�ros istene �s istenn�je �ltal k�t�tt szent h�zass�g �ves n�szi ritu�l�ja, melyet feltehet�leg a kir�ly �s egy papn� jelen�tett meg az �j�vi �nneps�gek idej�n. A szertart�sra azonban val�sz�n�leg valamelyik templomban ker�lt sor.

Ma m�r csup�n rommez� a leghatalmasabb zikkur�t, amelyet a babiloniak az �temenanki, az �g �s F�ld tal�lkoz�s�nak h�za n�vvel illettek, a Nabukodonozor fogs�g�ba k�nyszer�lt zsid�k pedig B�bel torny�nak neveztek el.

Babilon pusztul�sa

Nabukodonozor hal�l�t k�vet�en Babilon hatalma gyorsan hanyatlott. Utols� kir�lya, Nab�-naid (Kr. e. 556-539) a sivatagban �lt, mik�zben r�gensk�nt fia, B�lsaccar uralkodott. Egyszer, a Babilon egyik pomp�s palot�j�ban rendezett lakom�n B�lsaccar vette mag�nak a b�tors�got, hogy a jeruzs�lemi templomb�l elrabolt arany �s ez�sted�nyeket haszn�lja. Ekkor megjelent egy k�z, s a falra titokzatos szavakat �rt, melyeket egyetlen j�vend�mond� sem tudott megfejteni. Elk�ldtek h�t D�niel pr�f�t��rt. Az � olvasat�ban �gy sz�lt az �r�s: men�, men�, tekei, �farszin, azaz "megsz�ml�ltatott, megsz�ml�ltatott, megm�rettetett �s k�nny�nek tal�ltatott" - figyelmeztet�s volt, mely szerint B�lsaccar hamarosan elvesz�ti kir�lys�g�t. A falon megjelen� szavak val�ban a babiloniakhoz sz�ltak. Kr. e. 539-ben Nagy K�rosz elfoglalta a v�rost, �s Babilon az �perzsa birodalom r�sz�v� v�lt.

K�rosz �s k�zvelen ut�dai tov�bbra is gondoskodtak Babilon vall�si �p�leteir�l, a k�s�bbi kir�lyok azonban ezt nem tartott�k feladatuknak. Kr. e. 482-ben Xerx�sz megtorl�sul lerombolta a v�ros egyes r�szeit, �m Babilont m�g enn�l is s�lyosabban �rintett�k az elhanyagol�s �vtizedei. Az �p�letek fokozatosan m�lladoztak, majd beomlottak. Nagy S�ndor Kr. e. 323-ban birodalma f�v�ros�v� k�v�nta tenni, de ekkor m�r az � vasakarat�val sem lehetett az �ri�si zikkur�tot �jj��p�teni. Az idel�togat� Septimus Severus r�mai cs�sz�rt (193-211) m�r csak az egykori mes�s v�ros lepusztult romjai fogadt�k...