A somerseti alf�ld s�k vid�ke �s a glastonburyi sziklacs�cs orm�n magasod� romos templomtorony f�l�tt rep�l� pil�t�nak Anglia egyik legtitokzatosabb pontja t�rul a szeme el�. Glastonburyt ugyanis, az orsz�g egyik legkor�bbi kereszt�ny telep�l�s�t, legend�k �s m�toszok sokas�ga �vezi. Ez az apr�, ny�zsg� vid�ki v�ros rengeteg l�togat�t vonz a vil�g minden t�j�r�l. A romantikus hajlam�akat Arthur kir�ly legend�ja cs�b�tja, a zar�ndokokat az �si kereszt�ny �r�ks�g, a misztikumok ir�nt vonz�d�k a Szent Gr�lt keresik, az asztrol�gusokat pedig annak a zodi�kusnak a h�re csalogatja ide, amely a k�rnyez� t�j k�p�b�l egyesek szerint tiszt�n kirajzol�dik…

Glastonbury mocs�rral k�r�lvett sziget volt, itt telepedtek le a korai kereszt�nyek. Hogy pontosan mikor, az ma m�g tiszt�zatlan. A legkor�bbi adatok 705-b�l sz�rmaznak, amikor Ine kir�ly monostort alap�tott ezen a helyen, amely a 10. sz�zadban benc�s kolostor lett. A r�g�szeti �sat�sok vessz�b�l �s v�lyogb�l k�sz�lt �p�letr�szeket t�rtak fel, a k�s�bbi sz�zadokb�l pedig takaros k��p�tm�nyek k�rvonalai maradtak r�nk. Saj�tos misztikus l�gk�r uralja a legjobb �llapotban fennmaradt, a 13-14. sz�zadban emelt f�ap�ts�gi templomot.

Egy kor�bbi templom hety�n �ll a 12. sz�zadb�l sz�rmaz� �n. H�lgy-k�polna, amelyet az 1184-es t�zv�sz puszt�tott el. Ezt az "�reg templom"-ot a hagyom�ny szerint a gazdag Arimateai J�zsef �p�ttette, aki J�zus test�t halotti lepelbe burkolta, �s a s�rba tette. A legend�k �gy mes�lik, hogy J�zsef a Wearyall-dombon sz�llt partra cs�nakj�val, �s botj�ra t�maszkodva im�dkozott. A bot gy�keret eresztett, �s a h�res glastonburyi Csipkebokor hajtott ki bel�le, amely h�sv�tkor �s kar�csonykor a Szent J�nos-templom el�tt vir�gba borul…

Itt nyugszik-e Arthur kir�ly ?

Glastonbury tagadhatatlanul legnagyobb titka, vajon Arthur kir�ly test�t itt, az ap�ts�g talapzat�ban helyezt�k-e �r�k nyugalomra. A szerzetesek �gy tartj�k, hogy az � �s feles�ge, Guinevere maradv�nyait tal�lt�k meg 1190-ben, �m erre semmi bizony�t�kunk nincs. S�t a leg�jabb kutat�sok szerint D�l-Walesben, Bridgend k�zel�ben temett�k el �ket. Utols� nagy �tk�zete ut�n a haldokl� kir�lyt Camlannb�l (melynek helye ismeretlen) a titokzatos Avalon sziget�re vitt�k. Arthur megparancsolta Sir Bedivere-nek, hogy haj�tsa el rettenetes kardj�t, az Excaliburt. Abban a pillanatban, amikor a lovag egy t�ba dobta a fegyvert, kiny�lt egy k�z a v�zb�l, �s megragadta azt. Hogy hol t�rt�nt ez a furcsa eset ? A k�zfelfog�s szerint egy az�ta kisz�radt t�n�l Glastonbury k�zel�ben, a Pomparles Bridge-n�l.

Egy walesi b�rd el�rulta az ap�ts�gi s�r titk�t II. Henriknek. A kir�ly �rtes�tette err�l a glastonburyi ap�tot, �s az 1184-es t�zv�szt k�vet� �jj��p�t�s sor�n a szerzetesek kutatni kezdtek a s�r ut�n. Kb. 2 m m�lyen egy k�t�bl�ra bukkantak, amelyen ez a felirat �llt: hic facet sepultus inclitus rex arturius in insula avalonia, azaz, "Itt, Avalon sziget�n nyugszik a h�res Arthur kir�ly." A k�t�bla alatt 2,7 m-rel fek�dt az �reges fat�rzsb�l kiv�jt kopors�, benne egy 2,4 m magas f�rfi csontjai �s s�r�lt kopony�ja, valamint kisebb csontok �s sz�ke hajfoszl�nyok, mely ut�bbiakat Guinevere maradv�nyainak tulajdon�tottak.

A szerzetesek igencsak �r�lhettek, hiszen a felfedez�s minden bizonnyal zar�ndokok t�megeit vonzza majd Glastonburybe, �s seg�t felt�lteni az apad� kincst�rat. Mindamellett a s�r egy�rtelm�en �sszekapcsolni l�tszott Glastonburyt Avalon legend�s sziget�vel, �s az egyez�s az ap�ts�g hagyom�ny�nak elfogadott r�sz�v� v�lt.

A csontokat k�t urn�ba helyezt�k �s az ap�ts�g altemplom�ba sz�ll�tott�k; az urn�kra Arthur �s Guennuera k�pm�s�t �s c�mer�t festett�k. 1278-ban, amikor jav�ban zajlott a walesiek leig�z�sa, I. Edward Arthur csontjait elt�vol�ttatta az urn�b�l, �s eml�keztet��l k�zszeml�re t�tette, a kir�ly halott, �s soha nem t�r vissza. K�s�bb a csontokat a f�olt�r el�tti s�rboltba helyezt�k, ott is maradt a szerzetesrend 1539-es feloszlat�s�ig.

Dr. Ralegh Radford brit r�g�sz 1962-ben meger�s�tette, hogy val�ban felt�rtak egy s�rt annak idej�n, de nem tudj�k bizony�tani, hogy ki� volt. Az ap�ts�gnak abba a r�sz�be, amit ma Arthur kir�ly s�rjak�nt ismer�nk, 1278-ban helyezt�k el a csontokat egy fekete m�rv�ny s�rk� al�, k�zvetlen�l a f�olt�r el�. A H�lgy-k�polna d�li ajtaj�t�l 15 m-re tal�lhat� eredeti s�rhely viszont jel�letlen…

A Tor legend�ja

Arthur kir�ly m�r kor�bban is j�rt Glastonburyben. A monda szerint Melwas, Somerset kir�lya elrabolta Guinevere-t, �s Glastonburyben tartotta fogva. Arthur a csapata �l�n a Tor nevet visel� sziklaer�d ellen indult abban a hiszemben, hogy feles�g�t ott �rzik, de az ap�t a harc megkezd�se el�tt kib�k�tette a szemben �ll� feleket.

Az 1960-as �vek �sat�sai sor�n r�gi fa�p�letek maradv�nyait fedezt�k tel a 150 m magas Tor tetej�n. De hogy ez a kir�ly lak�helye volt-e vagy szerzetesi telep�l�s, nem siker�lt eld�nteni. �m b�rki �lt is ott, k�nyelmesen �lt, a leletek k�z�tt tal�lhat� f�mb�l k�sz�lt t�zhely �s az �llati csontok, marh��, �r��, sert�s� egyar�nt ezt igazolj�k. A cser�ped�nyek darabjai arra engednek k�vetkeztetni, hogy az itt lak�k mediterr�n vid�kek borait fogyasztott�k.

A k�z�pkorban Glastonbury szerzetesei Szent Mih�ly arkangyal tisztelet�re templomot �p�tettek a Tor tetej�n, ezt azonban egy f�ldreng�s lerombolta. A ma itt emelked� torony egy k�s�bbi templom maradv�nya, amelyet az elpusztult �p�let hely�n emeltek.

A szerzetesek �gy akart�k a kereszt�nys�g szolg�lat�ba �ll�tani a pog�ny Tort. A legend�k �gy tartj�k, hogy itt rejlett a titokzatos f�ld alatti birodalom, Annwn bej�rata, amelynek ura Gwyn ap Nudd, a t�nd�rek kir�lya volt. Amikor a 6. sz�zadban Szent Collen megl�togatta Gwynt a Toron, egy titkos bej�raton haladt �t, majd egy palota belsej�ben tal�lta mag�t. A k�s�rt�st�l tartva szentelt vizet sz�rt maga k�r�, mire a palota elt�nt, Collen pedig egymag�ban �llt a puszta szikl�n.

A Kehely k�tja

A Tor l�b�n�l egy r�ges-r�gi kutat tal�lunk, melynek halk csobog�sa a sz�vdobban�s hangj�hoz hasonl�that�. Mivel viz�t a vas-oxid v�r�sre sz�nezi, V�res k�tnak is nevezik. Legink�bb m�gis a Kehely k�tjak�nt emlegetik, annak a mond�nak az alapj�n, amely szerint itt rejtett�k el (ebbe dobt�k), a felbecs�lhetetlen �rt�k� Szent Gr�lt.

Ebb�l a legend�s kehelyb�l ivott J�zus Krisztus az Utols� Vacsor�n. A kelyhet �ll�t�lag Arimateai J�zsef hozta mag�val Angli�ba. A Gr�lnak term�szetfeletti er�t tulajdon�tottak, a Kerekasztal lovagjai sok�ig hi�ba kerest�k…

A Glastonbury k�r�li legend�knak halv�ny val�s�galapjuk van, m�gis olyan misztikus l�gk�rt var�zsolnak a t�j k�r�, amely minden m�s t�rt�nelmi helyt�l megk�l�nb�zteti. William of Malmesbury 12. sz�zadi t�rt�net�r� �gy jellemzi a glastonburyi ap�ts�got, "M�g a legkisebb k�v�b�l is valamif�le �gi szents�g sug�rzik az eg�sz vid�kre..." A k�s�bbi v�ltoz�sok, a modern kori fejl�d�s ellen�re Glastonbury - William szavaival - "�rzi az �gi szents�get itt a f�ld�n"…