K�z�pkori mond�kban olvashatunk egy hajdanvolt f�ldr�l Anglia d�lnyugati cs�cs�n t�l. Ha az ember Land's Enden (sz� szerinti ford�t�sban: vil�g v�ge) �ll, s tiszta, der�lt id�ben a Scilly-szigetek fel� n�z, k�nnyen elk�pzelheti, hogy k�z�tt�k valaha egy vir�gz� orsz�g ter�lt el. Az angol k�lt�, Alfred Lord Tennyson szavaival �lve ez volt "Lyonesse elt�nt f�ldje, ahol ma a Scilly-szigetek kiv�tel�vel nincs m�s, csak a b�sz tenger". De Lyonesse volt-e valaha is t�bb egy k�lt� romantikus �lm�n�l ?

A vil�g k�l�nb�z� t�jain, �zsi�ban, Afrik�ban, a Csendes-�ce�n szigetein �s az amerikai kontinensen, sz�mos n�p k�lt�szet�ben megjelenik egy nagy �rv�z eml�ke. A nyugati vil�gban a legismertebb a Teremt�s k�nyv�ben le�rt V�z�z�n, melynek t�rt�nete az �si Mezopot�mi�b�l sz�rmazik. K�l�n�s m�don Afrik�nak nincs a vil�got el�nt� �z�nv�zr�l sz�l� legend�ja. Ahogy a n�prajzkutat�k szerint Nyugat-Eur�p�nak sem volt, m�g a mezopot�miai m�tosz g�r�g v�ltozata, Deukali�n �s P�rrha legend�ja, valamint a bibliai v�ltozat, No� t�rt�nete el nem jutott a kontinensre.

Eur�p�nak ehelyett ink�bb egy helyi �rv�zr�l sz�l� mond�ja lehetett. Ezt az �rvizet azonban nem az es� okozta, hanem a tenger behatol�sa a sz�razf�ldre, amit tal�n f�lds�llyed�s k�vetett. �gy sz�lethetett meg az Atlantisz legend�hoz hasonl� "elt�nt f�ld" t�rt�nete. J� n�h�ny ilyen mese maradt fenn a k�z�pkorb�l �s a k�s�bbi id�kb�l k�l�n�sen Nagy-Britannia �s a franciaorsz�gi Bretagne partjai ment�n. Az "elt�nt f�ldek" legh�resebbje k�ts�gtelen�l az Arthur-mondak�r r�sz�t k�pez� Lyonesse…

Hogyan pusztult el Lyonesse ? Worcesteri Vilmos 15. sz�zadi, Itinerary c�m� munk�j�ban tal�lhatjuk a legkor�bbi �r�sos utal�st a Cornwall partjain�l elt�nt f�ldr�l. Ezt �rja, "...erd�k �s mez�k �s 140 pl�b�niatemplom, els�llyedt valamennyi a Mount �s a Scilly-szigetek k�z�tt." Mag�t az el�rasztott f�ldet azonban nem nevezi meg…

Tal�n Richard Carew, cornwalli r�gis�gb�v�r volt az els�, aki az Arthur mondak�r Lyonesse-�vel azonos�totta ezt a tengerbe veszett f�ldet. Err�l sz�l� �r�sa William Camden Britanni�j�ban jelent meg, majd k�s�bb saj�t munk�j�ban, a Cornwalli Szeml�ben (1602). Ebben azt olvashatjuk, "�s a kiz�dul� tenger�r elmosta vala Lyoness eg�sz f�ldj�t, a k�l�nf�le birtokokkal egy�tt, melyek nem kis ter�let�ek val�nak. Hogy egy ilyen Lyoness val�ban l�tezett, tan�jelek bizony�tj�k, a k�zel 30 m�rf�ldnyi t�rs�g Land's End �s a Scilly szigetek k�z�tt mind a mai napig meg�rizte nev�t a kelta nyelvben Lethosow -, s 40-60 �ln�l sehol sem visz m�lyebbre, ez pedig szokatlan dolog a tenger birodalm�ban…"

S�t mi t�bb, a Land's End �s a Scilly-szigetek k�z�tt f�l�ton fekv�, Seven-Stonesnak nevezett sziklacsoport �ltal hat�rolt ter�let kelta neve Tregva, azaz lak�hely. A hal�szok �ll�t�lag ajt�k �s ablakok darabjait h�zt�k itt ki a v�zb�l. A Carew idej�ben k�zsz�jon forg�, Lethosow-r�l sz�l� mese �gy tartja, hogy egy Trevilian nevezet� f�rfi egy feh�r l� h�t�n menek�lt meg, �pp csak megel�zve a hull�mokat. A k�zhit szerint ez az �rtelmez�se a Trevelyan csal�d c�mer�nek, melyen egy l� l�that�, amint kiemelkedik a tengerb�l…

Az Arthur-legend�ban Lyonesse Triszt�n, Mark kir�ly unoka�ccse, �s Mark feles�g�nek, Izold�nak a szerelme, haz�j�nak a neve. Mivel Mark Cornwall kir�lya volt, Carew vagy egy m�sik szerz� felt�telezte, hogy a cornwalli "elt�nt f�ld" �s Lyonesse egy �s ugyanaz. A k�z�pkor kutat�k azonban ezt t�ved�snek tartj�k, s �gy v�lik Lyonesse Triszt�n haz�ja kor�bbi nev�nek hib�s alakja. Az eredeti n�v a Loenois, a jelenlegi Lothian Sk�ci�ban. Ez a helymeghat�roz�s megfelel annak a t�nynek, hogy a Triszt�n nevet egy 8. sz�zadi pikt herceg viselte (a piktek, hajdan �szak �s kelet Sk�ci�ban �l� n�pek voltak).

Azzal, hogy Cornwall els�llyedt f�ldj�t Lyonesse-szel azonos�tott�k, m�ris az Arthur-mondak�r megvil�g�t�s�ba ker�lt. �j �sszef�gg�sek sz�lettek. Alfred Lord Tennyson oda helyezte Arthur camelot-i udvar�t, a misztikusok pedig biztosra vett�k, hogy megl�tj�k, vagy l�tom�sk�nt m�r meg is jelent el�tt�k Lyonesse, amint Land's Enden t�l kiemelkedik a habokb�l.

A legenda igazs�gmagva

Ak�rcsak Atlantisz, Lyonesse is fontos szimb�lumm� v�lt, a let�nt aranykor �s a jelenn�l dics�bb kelta m�lt ut�ni v�gy�d�s jelk�pe. De al�t�masztja-e a val�s�g a mond�t ? William Borlase comwalli t�rt�n�sz 1753-b�l sz�rmaz� �r�s�ban a Scilly-szigetek Satuson Flats homokpadj�n�l a tengerbe vezet� k�sorokra h�vja fel a figyelmet, ezeket egy els�llyedt f�ld nyomainak tartja. Mivel a sz�nt�f�ldeket elv�laszt� k�ker�t�sekhez hasonl�tanak, emberi k�z m�v�nek v�lt�k �ket, s az 1920-as �vekben felmer�lt az az elgondol�s, hogy val�ban �si, bronzkori mezsgy�k.

A mai oceanogr�fusok ellenben a k�vetkez�t �ll�tj�k, ahhoz, hogy egykor megm�velt f�ldek v�z al� ker�ljenek, a tenger szintj�nek legal�bb 3,7 m-t kellett emelkednie az elm�lt 3000 �v sor�n. Ez nem �ll �sszhangban a Nagy-Britannia k�r�li tengerszintv�ltoz�sokr�l szerzett jelenlegi ismereteinkkel…

Sokkal val�szer�bb az a te�ria, mely szerint a "mezsgy�k" halcsapd�k voltak, s csak ap�ly idej�n bukkantak el�. Ha ez igaz, akkor nem egyed�l a k�sorok utalnak arra, hogy a Scilly-szigetek bizonyos ter�letei a tengerbe mer�ltek. A St. Martin, Little Arthur �s Tean-szigetek partszeg�ly�n r�szben v�z al� ker�lt, �si lak�helyet k�r�lvev� k�gy�r�k �s s�r�regek tal�lhat�k, melyekr�l �gy tartj�k, hogy a r�mai id�kben h�d�totta el �ket a tenger… S val�ban, az �kori szerz�k eg�szen a 4. sz�zadig, mint egy (vagy l�nyegileg egy) szigetr�l besz�lnek a Scilly-szigetekr�l. De ilyen nagy ter�letet �rint� f�lds�llyed�s a vaskorban csak nagyon lassan mehetett v�gbe Nagy-Britannia partjain�l. A s�llyed�s minden bizonnyal fokozatosan �s id�szakosan t�rt�nt, nem egyetlen megr�z� esem�ny sor�n, melynek egy ember szemtan�ja lehetett, amire eml�kezhet s elmes�lheti ut�dainak…

Tal�n ez a Land's Endt�l 32 km-re d�lnyugatra elhelyezked� szigetcsoport minden, ami a v�zsz�n�n maradt Lyonesse elpusztult f�ldj�b�l. A Scilly-szigetek partszeg�ly�n r�gm�lt id�kb�l sz�rmaz�, figyelemre m�lt� romok t�nnek el� ap�ly idej�n…

A kelta kapcsolat

Lethosow / Lyonesse legend�j�nak megvan a Bretagne-i p�rja, itt, a Douarnenezi-�b�l m�ly�n fekszik ugyanis Ker-Is nagy m�lt� v�rosa. Csak Gradlon kir�ly menek�lt meg az �r el�l, Trevilianhoz hasonl�n egy feh�r l� h�t�n. Mindk�t mese 6. sz�zadi h�s�kh�z f�z�dik, s mindkett� a kelta vil�ghoz tartozik. Noha a kelta ter�leten ez id� t�jt lezajl� kiterjedt �rv�zre nincs bizony�t�k, t�rt�nhetett egy helyi katasztr�fa, melyet a kiv�telesen magas dag�lyszint okozott, mint amilyennek Anglia keleti partja volt tan�ja 1953-ban.

Lehets�ges, hogy a Bretagne-i Mont St. Michel-ap�ts�g szerzetesei hozt�k magukkal az �rv�z t�rt�net�t, amikor Cornwallban megalap�tott�k testv�rk�z�ss�g�ket, a St. Michael's Mountot.

Ak�rhonnan ered is a mese, nem neh�z elhinni, hogy volt egyszer egy �rv�z, melyet, ak�rcsak valamennyi katasztr�f�t, felnagy�tottak, elt�loztak az elmond�s sor�n, az els�llyedt falub�l v�ros lett, a v�rosb�l v�g�l egy eg�sz kir�lys�g… Az emberek elfelejtett�k, hol is t�rt�nt pontosan, s oda helyezt�k, ahol a "bizony�t�k" v�z al� ker�lt "�p�letek" alakj�ban megvolt. �s hogy mikor t�rt�nt ? Nos, term�szetesen a "mes�k idej�n", a kelta h�skorban, Arthur, Gradlon �s Triszt�n kor�ban...